Hercegnő születik – avagy a nagy utazás Nalával Toszkánába 0

Kedves Olvasóink!

Említettem, hogy annyi minden történt Hayley nyolc aprókájának a születése óta, hogy csuda. De haladjunk csak szépen sorban.

Baby Nala 🙂

Nala cicánk Lora és Dar almából való, tavasszal született, egyetlen kislányként. Így már eleve erősen körbe volt ugrálva a lelkem, és ezen nem rontott a csodaszép, kifejező arcocskája és kedves lénye sem. Több tenyésztő is szemezett vele, de mi valahogy vártuk az igazit. Egyszercsak üzenet érkezett és egy nagyon kedves hölgy jelentkezett be, hogy neki nagyon tetszik Nala, és pont pajtást keres egy másik tenyészetből már lefoglalt kisfiú mellé. Sokat beszélgettünk, és nem volt nehéz meggyőződni arról, hogy Nala a legjobb helyen lesz, ha igent mondok. Nagyon sokat egyeztettem a leendő gazdival, aki bár már tapasztalt cica tartó volt (2 norvég erdei cicája is volt korábban), de pici cica már rég volt a háznál, és én sok mindent másként is gondoltam, adtam át, mint az előző tenyésztők. Mindent részletesen átbeszéltünk, így volt ez az utazással is. Megbeszéltük, hogy Nalának az a legjobb, ha mi visszük el kocsival. Mehettünk volna repülővel, de a repülő – bár valamelyest rövidebb – de stresszesebb a cicának, mint az autózás, amit már amúgy is tapasztalt párszor. Szintén számíthattunk a kánikulára – ami be is jött. Jöhetett volna az új gazdi is Naláért, de ilyen hosszú utat jobb az unalomig ismert gazdival tölteni, mint a teljesen újjal, illetve mi hárman tudunk menni, és akár a vezetésnél, akár a cica szórakoztatásánál volt lehetőség váltani egymást. Egyedül maradt volna a hordozóban fekvés a 10-12 órás úton.

Nala útközben 🙂

Az utazás mikéntje tehát megvolt, az időpontot jól átrágtuk – hiszen mégegy szülésre váró nőstényünk volt itthon. Ember tervez… ugye… természetesen semmi sem mehet olyan simán – Jenny nem szült meg az utazás kiválasztott időpontjáig, így aztán óriási gondolkodás és egyeztetések után döntöttünk mégis az indulás mellett. Tudtuk, hogy Jennynek csak kevés babája lesz, és azt is, hogy az orvosunk éjjel-nappal 5-10 percen belül nálunk tud lenni, ha baj lenne. Így közösen úgy döntöttünk, hogy nem toljuk el az utazást, hiszen lehet, hogy akkor sem fog még megszülni Jenny, és szervezhetünk át mindent. Fontos tényező, hogy olyan jól képzett és lelkes csapatot hagytunk itthon a 0-24 órás cicafelügyeletre, ami aggodalomra nem adott okot.

A legjobb hely az utazásra. 😀

Így aztán egy szép (és brutál meleg) szerdai hajnalon útnak indultunk, Nala és a családból hárman, hogy Firenzébe repítsük a kisasszonyt – ahol még mi sem jártunk soha. Alaposan felkészültünk az útra játékokkal, fekvőhellyel, wc-vel, hordozóval, étellel-itallal. A kombiban hely is akadt bőven akár szaladgálni is a cuccok mellett. Nala először nem értette, hogy mivégre ez az egész cécó, a hajnali kelés és indulás, kicsit feszültnek tűnt, de aztán úgy döntött – inkább alszik. És ezt a jó szokását meg is tartotta mind a 12 órán át – kivéve mikor kiszálltunk kicsit levegőzni, ami azért Olaszroszágban már azt jelentette, hogy villám sebességgel vágódtunk vissza a hűtött kocsiba a cirka 40 fokos fullasztó melegből. Nala hol hátul Virág ölében, hol az enyémben, vagy éppen a vállamon, esetleg a két ülés között aludt békésen. Tényleg a legjobb választás volt így az utazás.

Itt most miért álltunk meg? 🙂

Szerencsére nem volt az úton semmi fennakadás, így a tervezett időben érkeztünk. Tudtuk, hogy nagyon szép helyre megyünk, hogy egy igazi toszkán villa lesz az otthona Nalának, de azért erre a látványra nem voltunk felkészülve.

Képzeljétek el a legszebb toszkán villát, amit valaha láttatok, majd azt szorozzátok meg százzal. Sajnos ennél többet nem írhatok, és képet sem mutathatok, így maga a hely és a gazdi kiléte titok marad, de legyen elég annyi, hogy két napig nagyon urasan éreztük magunkat, és minden volt, ami csak szem s szájnak ingere. Nalát rengeteg játék, szuper cicabútorok és mégtöbb szeretet várta, no és egy cuki kisfiú cica, akivel egyből összebarátkoztak és vidáman rohangáltak fel s le a szintek között a hatalmas házban. Értelmet nyert az is, hogy miért illettük Nalát már az előző beszélgetésekben Principessa-ként. Tényleg az lett. 😀 Valóságos tündérmese amiben él, és mi ennek nagyon örülünk.

Maradhattunk volna még, de nem akartunk visszaélni a vendéglátónk kedvességével, így két nap és sok szépséges látnivaló, sok-sok cicázás és beszélgetés után a szépséges toszkán vidék és tengerpart felé vettük az irányt, hogy aztán végül az utazást egy Tiroli kitérővel koronázzuk meg. De erről legközelebb…

Jó, hogy itt vagytok! Vidám-szép nyárvégi napokat Nektek! 🙂

Virág

Naplemente Firenze felett

Vada tengerpartja

Nala új otthonában

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.