Mit csinálnak egész nap a kiscicák? 2. rész 0

Avagy az ötödik hét, amikor minden megváltozik.

Ott hagytuk abba legutóbb, hogy a négyhetes apró kis norvégok már kezdenek mozgalmassá válni, jönnek-mennek, szaladnak, még esetlenül ugyan, de felveszik a ritmust. Nos, jelentem, felvették. Nagyon is. Még szerencse, hogy négyen vagyunk a családban, mert így is épp elég kielégíteni a mozgás-játék és szeretet igényüket, mikor éppen nem alszanak. Szerencsére azért még elég sokat alszanak, csak emiatt nem omlott még össze a háztartás, a kertet nem vetettel fel a gaz, és nem haltak éhen a gyerekeink. És mi sem. Lássuk csak, hogyan élnek a ma éppen öthetesek.

Zazu az ölben 🙂

A nap korán indul, vagy inkább nem is ér véget? Nem tudom… mostanában már nem alszanak éjjel egyhuzamban 3-4 órát, amennyit én is igényelnék, hanem csak maximum kettőt. És jaj nekem, ha ezen idő alatt csak mozdulni merek mellettük az ágyban, akár csak fordulni egyet, mert ők ebből arra következtetnek, hogy mindenképpen szeretné a gazdi az éjszaka további részét egy-kettő-három-négy aprósággal együtt tölteni az ágyban. És játszani. És összebújni. És beszélgetni. És hát szeretné, persze, hogy szeretné, de a gazdi nem tud napközben mámoros alvásórákat lecsípni a napból, így kénytelen lenne az éjszakába beilleszteni azt a kevés alvást, ami jár. Szóval a szabály az, hogy nem mozogsz, nem beszélsz, nem mászkálsz… ha egyszer voltál olyan szerencsés, hogy ágyba kerültél. És ez nem egyszerű, mondhatni kivitelezhetetlen. Így aztán gyakran találom magam éjjel kettőkor, háromkor, vagy négykor a cicabölcsiben, miközben egy-kettő-három-négy apróság mászik rajtam, vagy játszik az ölemben éppen. Ha nem mozdulok, akkor is ébresztő van legkésőbb ötkor, addig bírják, tovább nem, és nyávogva, az ágyba mászva követelik a gazdi jelenlétét. Lora mindig a rendelkezésükre áll, de úgy látszik mi izgalmasabbak vagyunk nekik, hihetetlen igényük van ránk.

Egy kupac macska az ölben 🙂

Így aztán éjszakai ébredések és játszások ide vagy oda, ötkor kelek, kis simogatás, játék, aztán kimegyek és elkészítem a reggelijüket. Mostanra mind szépen megtanultak enni, Simba volt az első, Timon az utolsó kb. egy hét eltéréssel. Nedves konzervet kapnak, vagy főtt husit. Előttük van a kölyök táp is, de még csak Simba evett belőle. Hétvégén elkezdték használni az almot is. Próbáltam mellettük lenni, és lebeszélni őket a csomósodó, apró szemű almunk felzabálásától, nem nagy sikerrel. Valójában nem megenni akarták, hanem ahogy szaglásznak, az orrukra tapadtak az apró szemek és hát azt muszáj volt lenyalni. Inkább áttértünk egy biológiailag lebomló, komposztálható környezetbarát, nagy szemű alomra, amíg be nem nő a fejük lágya, akarom mondani, amíg megnőnek annyira, hogy tuti nem alommal laknak jól a kaja helyett. Egyébként hihetetlen ügyesek, ahogy betettem tudták, miért van ott az alom, és azóta is szorgalmasan járnak rá. Így volt az innivalóval is, kaptak – ittak. Ennyi. Evés után beengedem hozzájuk Lorát – muszáj kizárni, mert képes bármennyi kaját elenni előlük. 😀 Kaja után általában játék jön, hatalmas. Rohanás, mászás, birkózás ezerrel, és már kezdenek ugrálni is, illetve a komplett vadászó sort lenyomják. Hihetetlen édesek. A kis karmaikat még nem nagyon húzzák be, így nem annyira érdemes hiányos öltözetben üldögélni közöttük. 😀 Tapasztalatból mondom. Minden mozgó és nem mozgó dologgal játszanak, tökéletesen mindegy, hogy játék egér vagy a nagylábujjunk esetleg a pólónk az. Bármi is az  – játék.

Lora és Timon 🙂

Egyszer ők is elfáradnak, jön a mamacica megszoptatni őket, na ilyenkor lehet gyorsan nekilátni a többi reggeli teendőnek, amikről egyszer már írtam Nektek. Az, hogy vannak a picik minimum plusz egy óra készülést jelent reggel, vagy akár többet is. Nagyjából a nap többi részében is ez a ritmus hajnali egyig: játék-evés-alvás. Annyi, hogy a játék már mást jelent, mint egy-két hete, és úgy érezzük a kis norvég erdeik a mai nappal kinőtték a bölcsit, mindenki ügyes-okos ovis akar lenni, így ma költözés várható. Ha lesz elég energia este, akkor megnyílik a cicaovi, amiről természetesen majd Titeket is informálunk, Kedves Olvasóink.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.