El tudjátok képzelni, milyen nehéz is megválni egy kiscicától, aki nálad született és óvod-féled minden mozdulatát? Igen, jól gondoljátok, nagyon nehéz…
A kiscicák sokáig, legalább 3-4 hónapos korukig velünk élnek, így amellett, hogy nagyon jól szocializáltak lesznek, tökéletesen megismerjük és borzasztóan meg is szeretjük őket. Mindezek segítenek minket abban, hogy minden cicánk a számára legmegfelelőbb gazdihoz kerüljön. A gadzijelöltek nálunk tett látogatásai pedig nekik segítenek abban, hogy megismerjenek minket és a cicáinkat, és a hozzájuk leginkább passzoló cicatársat válasszák ki. Ahogy mondani szoktam: „Nem árulunk zsákba macskát!” 
A jó kapcsolat megmarad a kis norvégok költözése után is, nem csak beszámolókat és képeket kapunk, hanem – ha hívnak – szívesen megyünk meglátogatni a tőlünk elkerült felcseperedő nemzedéket. Mindig különleges alkalmak ezek.
Nemrégiben James cicánál jártunk, akinek már komoly rajongó tábora van a gazdijelöltjeink között, és csak motoros cicaként emlegetik, hamarosan erről a találkozásról is hírt adunk. 
A hétvégén pedig Grace cicát látogattuk meg, Lora és Dar lányát. Mit mondjak? Odáig voltunk… Grace gyönyörűen fejlődik, szépséges, vidám, magabiztos, és se szeri se száma nem volt a róla szóló történeteknek. A legszebb mondat pedig: „Ha annak idején borítékba tettük volna, milyen cicát szeretnénk, s most kibontanánk, akkor az szóról szóra egyezne azzal, amit tőletek kaptunk.” Boldogság van 
Köszönjük Grace gazdáinak!!!
Grace új otthonában
Grace <3
Grace, aki imád fürdeni