Kedves Olvasóink!
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de azért az ember az év végén, vagy az új év elején mégsicsak számot vet azzal, mi is történt az elmúlt egy évében, mit csinált, merre tartott, elérte-e azt, amit szeretett volna, húzott-e le a bakancslistáról vagy éppen írt-e hozzá és így tovább.
Na jó, néha bor mellett is merengünk 🙂
El kell áruljam Nektek, hogy természetesen mi is így teszünk, talán egy kicsit tudatosabban, mint amikor az ember a reggeli kávé mellett elábrándozik az elmúlt év történéseiről, hiszen egy tenyészetet tervek és célok nélkül vinni, vagy éppen anélkül, hogy megvizsgálnánk hol tartunk a kitűzött céljainkhoz képest nem igazán nevezhető tudatosnak vagy felelősségteljesnek. Ezért aztán év elején elvonulunk néhány napra ketten, hogy mindentől távol átbeszéljük az elmúlt évünket és megalkossuk a jövő évei feladatokat és terveket. Pontos visszatekintést csak ezek után tudnék adni, de azért nézzük csak mi történt – a teljesség igénye nélkül – 2017-ben:
- megbirkóztunk Masek lábtörésével, műtétjével és rehabilitációjával,
- felneveltünk 5 almot, benne 22 kiscicát és mind szerető, fantasztikus gazdihoz kerültek,
- április elején érkeztek az első picik majd sorra a többiek, és azóta folyamatosan velük töltjük az időnk egy részét, hiszen van ki majd csak február közepén költözik,
- megéltünk végleteket – 1 kölyköt és 8-at egy alomban,
- volt meglepetés, volt várakozás, volt aggódás is bőven,
- két saját tenyésztésű nőstényünk is szült, ami nagy öröm számunkra,
- először láthattuk Jaime utódait – és biztos, hogy nem utoljára,
- sok gazdijelölt fordult meg nálunk, értékes és érdekes embereket ismerhettünk meg,
- új barátokra leltünk idehaza és külföldön,
- sokat éjszakáztunk, keveset aludtunk és még kevesebbet pihentünk, de jutott pár nap Toszkánában, Tirolban és Norvégiában, melynek minden pillanata értékes számunkra.
The Lion King litter (N)
The Stargate (O)
The Tuscany (P) – azaz Uno
The Norwegian Towns (Q)
The Love Actually (R)
Ami a legfontosabb, hogy a tenyésztésbe vetett hitünket nem veszítettük el egy pillanatra sem, minden nehézség csak arra sarkall, hogy még jobban, még figyelmesebben, még alaposabban, még profibban végezzük a dolgunkat, mert szeretjük ezt csinálni, mert fontos nekünk, mert imádjuk az állatainkat, nagyra értékeljük és szeretjük a cica gazdijainkat, örülünk a támogatóinknak, s azoknak, akik ez év során is velünk örültek, s ha úgy hozta a sors, velünk izgultak, bánkódtak. Köszönjük a beszélgetéseket, köszönjük a találkozásokat, az odafigyelést, a felénk fordulást, köszönjük, hogy tanácsot kértek és köszönjük, hogy meg is fogadjátok, köszönjük a számolatlanul sok képet, a rengeteg édes-kedves-vicces és megható történetet, a millió kérdést, ami arra ösztönöz, hogy fejlődjünk tudásunkban. Köszönjük a sok kedves ajándékot nekünk és a cicáknak! <3
Aludni? Bárhol – bármikor és bárhogy – lassan mi is ezt érezzük. 🙂
Életünk talán legmunkásabb éve volt és tudjuk, hogy a következő sem lesz könnyebb vagy pihentetőbb – sőt. De sebaj. Készülünk rá – testben, lélekben.
Viszlát 2017 és Isten hozott 2018! Legyetek velünk, sok új dolgot tervezünk – Nordic Verden kerti party-t, nyílt napokat, mindenféle nyomtatott és nem nyomtatott megjelenéseket (ezek egy része még magunk előtt is titok 😀 ). Hamarosan közzé tesszük a jövő évi alom terveinket is, várakozzatok, izguljatok, örüljetek velünk!
Jó, hogy itt vagytok, legyen vidám és szép a napotok!
Virág