Megnyitott a cica-tár! Akarom mondani, a cica-ovi! :)

Kedves Olvasóink!

Timon Panka ágyában 🙂

Ígértem, hogy beszámolok Nektek, ha a bölcsisek ovissá avanzsálnak. Jelentem, megtörtént, és az átállás zökkenőmentes volt. A síppal-dobbal való megnyitó ugyan elmaradt, no nem azért, mintha nem lenne elég hangszer a családban, hanem némi fáradtság okán – és bizony későre is járt már, amikorra mindennel készen lettünk. Tényleg kinőtték már a bölcsit, nem volt elég hely a szaladgáláshoz, nem volt olyan változatos a terep, és ki is másztak már, így lépni kellett. Csak az idő, mindig az a fránya idő… de nekiveselkedtünk a lánykákkal egyik este, előkészítettünk, odakészítettünk, bekészítettünk, átgondoltuk, átpakoltuk, cipekedtünk földszintről emeletre… és csak összejött, úgy éjjel 11 magasságában megnyitott a Nordic Verden cicaovi.

Szeretném azt mondani, hogy igen, szegény kis elfáradt-elszontyolódott, bölcsijüket vesztett aprókat kellett anyailag minden eszközzel pátyolgatni aznap este, és a beszoktatást valahogy túlélni, de ebből egy szó sem lenne igaz.

Nala hercegkisasszony 🙂

Mikor minden pakolni valóval elkészültünk, felvittük a piciket az új helyükre. Legalább tízszer nagyobb az előzőnél, és van benne minden, ami kamasz lányok szobájában fellelhető – persze abszolút cicabiztosan. Nos, el voltak ragadtatva. Azt sem tudták mit nézzenek-szaglásszanak meg, mire másszanak fel, miről ugráljanak le, mibe bújjanak be és így tovább. A nagy hancúrozás után kaptak enni, majd Lora még összegyűjtötte őket

egy kis esti összebújós-szopizós-lenyugtatós programra. Én is elmentem dolgomra, és később mikor éjfél felé visszanéztem, négy apróság aludta édes álmát a nagylányom feje mellett az ágyban. Hát… irigy voltam, nagyon… azóta reggelente felváltva találok 2-2 cicát a lányok ágyában, a boxba szinte már egyáltalán nem mennek vissza aludni, lassan akár ki is vehetnénk, hogy felkészítsük a következő nemzedékek érkezésére.

Az apró kis norvég erdeik azóta is imádják az ovit, nagyon boldogok, rohannak-ugrálnak, birtokba vesznek mindent, nézegelődnek és friss levegőt szívnak a teraszajtónál (szigorúan macska hálós).
És amit nem is mondtam, elkezdték használni Lora nagy fedett WC-jét (eddig ugye nem fértek hozzá), és már nem eszik meg az apró szemű csomósodó almot sem. Abba járnak nagydolgukat végezni (szigorúan csoportosan!! 🙂 ), és a komposztálható bio-csodába pedig a pisit tolják. Cukik. Megacukik. Ha nem hiszitek, járjatok utána! 😉

Mi a véleményed a leírtakról?

  1. Szeretem az ilyen beszámolókat, mert a cseperedés eme korszakából mi gazdik, kimaradunk. Vizuális természetem lévén elég színes a beszámoló 🙂
    Köszönet érte!

    • Óóó, igazán nincs mit! Órákig tudnék róluk mesélni, ha lenne rá időm. 🙂
      Örülök, hogy olvasod a történeteinket!

Hozzászólás a(z) Piros bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük